Nemrég könnyek között hívott fel az anyukám (akinél még ott van néhány holmim... még a viharos kamaszévekből), hogy a nagyon szép, sötétzöld, elegáns gyapjúkabátomat megrágta a moly - igen, használtunk molyirtót, sőt, levendulát is, annak ellenére, hogy nagyon nem szeretem az illatát, de ezek a molyok, úgy tűnik, immunisak -, és nem tudja, mit csináljon vele.

Nem jutott más eszembe, csak az, hogy dobja ki. Fájt a szívem érte, mert tizenévvel ezelőtt is ötszámjegyű volt az ára, de ha valami tulajdonképpen használhatatlan, akkor feleslegesen foglalja a helyet. Persze anyu, aki egyébként is egy kézimunka-fenomén, megpróbálta átalakítani - nem sikerült neki, ezért csak a gombokat szedte le róla.

Ezzel párhuzamosan itthon is rámolni kényszerültem egy kicsit - téliesebb holmik előre, nyáriasabbak hátra, átnézni, hogy mit kell kitiszíttatni -, és saját magam is megdöbbentem azon, mennyi ruhám van... Sőt, milyen "ősrégi" darabok is ott vannak a szekrényemben: például egy kék kiskabát, amelyet még a gimnázium évei alatt kaptam (tíz éve minimum), és Tünde barátnőm abban pózol az egyik osztályképen...

Rájöttem, hogy alig-alig válok meg a régi holmijaimtól. Általában csak akkor kerülnek ki a szekrényemből, ha már teljesen használhatatlanok: akkor egyszerűen kidobom őket. Egy-egy darab, ami hirtelen felindulásból elkövetett vásárlás eredménye, utat talál a barátnőkhöz, vagy jótékonysági gyűjtésbe. De inkább őrizgetem őket, hosszú, hosszú ideig, és csodálkozom azon, hogy miért nem lehet bezárni a szekrényajtókat...

Te mit csinálsz a megunt ruháiddal?

(egy kis magyarázat a válaszlehetőségekhez, természetesen a leggyakoribb esetre vagyok kíváncsi :-):
- kidobom, átalakítom, megőrzöm: ezek szerintem egyértelműek
- elajándékozom: rokonnak, barátnőnek vagy ismerősnek
- jótékony célra ajánlom fel: hajléktalanoknak, gyűjtőkonténerbe vagy jótékony szervezetnek
- eladom: mindegy, hogy árverésen, bizományi üzletben vagy ismerősnek, de pénzért)

Valami egészen mást? Oszd meg velem!