Csecsebecse

Hölgyeim (és uraim) tessék a hétvégén pirosba öltözni! Már többször volt szó itt a blogon a Red Dress kampányról, mely az amerikai nők szivének egészségét tartja kiemelten fontosnak. Nagy örömmel számolhatok be arról, hogy már itthon is elindult egy hasonló kezdeményezés. A PAN, azaz a Pirosban a Nőkért divattervezők és kardiológusok összefogásaként indult, és 11 magyar designer adta a nevét (és a ruháit) a kampányhoz.
Február 6-án van az a nap, amikor mindenki, aki egyetért azzal, hogy igenis a nőknek is oda kell figyelni a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére. Elég, ha egy-egy piros ruhadarab, kiegészítő, ékszer, sál lesz rajtad, de akár teljesen pirosba is öltözhetsz!

A ruhákat, cipőket (melyeknél a bordó dominált, sok feketével és fehérrel) a Vasseva, a NOS collection, az Orlando, a Manier, Léber Barbara, Konsánszky Dóra, a Luan by Lucia, Makány Márta, a Héjja szalon, a Márton Rózsa és Végső Gizi tervezőpáros, Sziráczky Brigitta és Vágó Réka szállította. Az amerikai bemutató nagyszabású és élénk hangulatával ellentétben inkább a bensőségesség volt a jellemző; persze, a jövőben (ahogy a szervezők ezt "megálmodták"), sokkal nagyobb felhajtást szeretnének... A ruhák nekem egy kicsit visszafogottak voltak, meglehetősen "egyforma" megoldásokkal - a trendeknek megfelelően. Sok-sok míder, csipke, "hableány-szoknya", buggyos ujjak, fodrok, tüll...

A ruhák mellett természetesen az üzenet maga is elég fontos: a nőket ugyanúgy érintik a szív- és érrendszeri betegségek, mint a férfiakat, annak ellenére, hogy ezeket a problémákat "hagyományosan" pasibajnak tartották. Ám mint a kardiológusok kiemelték, ma már annyira emancipálódtak a nők, hogy ugyanannyi stressznek vannak kitéve, mint a férfiak, nagyon hasonló a követelményrendszer és az életmód is - ennek ellenére, kevesebben járnak szűrővizsgálatokra, és sokkal kisebb jelentőséget tulajdonítanak a szívbetegségeknek, magas vérnyomásnak, koleszterinproblémáknak, mint a pasik.

Dr. Masszi Gabriella kardiológus azt üzeni, hogy "tessék megmaradni fiatalnak"! Az egészséges életmóddal kapcsolatban csak a jól megszokott mantrákat lehet ismételgetni, rendszeres mozgás, kiegyensúlyozott étrend, szűrővizsgálatok... "Nem kell azonban túlzásokba esni, elég, ha valaki több zöldséget és gyümölcsöt eszik, esténként sétál egy jó nagyot, kerüli a stresszt, vagy talál egy olyan módszert, ami segít neki levezetni a feszültséget" - tanácsolja a doktornő.

Még több infó a PAN kampányról

Nem nagyon találok szavakat Jean Paul Gaultier mexikói ihletésű kollekciójára: művészi, különleges, végletekig aprólékos, színes és "természetközeli". Mintha sétáló modern szobrokat nézne az ember, és nem annyira "funkcionális" ruhákat. Rengeteg a szövött részlet, és a levelekből, virágokból összeállított dísz és kiegészítő. A hatalmas kalapoktól pedig jelmezszerű és viccesen túlzó lesz az egész - de a kidolgozás és az anyagok szépsége mégis arra "kényszerít", hogy komolyan vegyük.

Elie Saabról sajnos nem tudok elfogulatlanul nyilatkozni, nagyon szeretem azokat a ruhákat, amiket tervez. Az új kollekciója is tökéletesen megfelelt az elvárásaimnak: romantikus, nőies ruhák, egyenesen a vörös szőnyegre. A kifutó is a víz felszínét idézte, a hölgyek pedig lágy, hullámzó, légies ruhákban tündököltek. Pasztellszínek domináltak nála, sok muszlin, tüll és csipke - mintha egy impresszionista festményből léptek volna elő a modellek. A sok-sok magasan szabott szoknyarész a vékony lábúaknak kedvez (mindenki más meg mehet edzeni...)

Mivel Elie Saabról képtelen vagyok rosszat írni, ezért átadom a szót gonosz és rosszindulatú alteregómnak, aki szerint unalmas és túlságosan is biztonságos ez a kollekció. Mintha ugyanazt látnánk egymás után százszor, és bár szép, romantikus és kellemes a látvány, a tizedik képnél csak a nagyon elszántak nem kezdenek ásítozni.

Etta James, 1938. január 25.

Megkezdődött a párizsi Divathét, és rögtön olyan kollekció jött velem szembe (sajnos, csak képek formájában), amely teljesen megragadott. John Galliano kicsit műlovarnős, kicsit rokokós, kicsit a harmincas évek divatját idéző bemutatót rakott össze. Ami azonnal megragadta a figyelmemet - tehát esélyes, hogy ez elég meghatározó lesz a következő szezonban -, a hatalmas, hangsúlyos ékszerek; a mellények; a csípő és derékvonal hangsúlyozás, illetve a kicsit különlegesebb, elsőre "disszonánsnak" tűnő színkombinációk. Illetve, nagyon úgy tűnik, visszatérnek a szűkített kiskabátok, a homokóra-alakúak nagy örömére :-)

Új hátizsákot szeretnék venni magamnak. Elég határozott elképzeléseim vannak: legen elég nagy, hogy beleférjen egy kajásdoboz, a kulacsom, a jegyzetfüzeteim, a neszesszerem, a könyvem, ne adj' isten egy A4-es füzet vagy egy kisebb laptop is; legyen bőrhatású anyagból, műbőrből; ne legyen tele csicsamicsával tűzéssel, csillogó izékkel, rojttal, bojttal, szegeccsel, csattal; ne legyen sportos, túl férfias és patchwork hatású; és ne kerüljön több tízezer forintnál. Tudom, hogy ez sok így együtt, de nem tartottam lehetetlen küldetésnek megszerezni, egészen a hétvégéig, amikor elindultunk táskabeszerző körútra. Nem egy és nem két plázát, üzletet jártunk végig, benéztünk kapulaljakba is, de olyan hátizsákot, amilyet én szeretnék, sehol nem láttunk. Táskák voltak "változatos" fazonokban és színekben (jó alaposan be lehetett határolni a trendeket) - különlegesebb igényeket, már amennyire az én hátizsák iránti vágyam különleges igénynek számít, nem nagyon tudtak kielégíteni. Az eladók egy része tudomást se nagyon vett rólam, vagy funkcionális analfabétának bizonyult, és nem értette, mit is szeretnék a hátizsák, nem textil, nem mintás leírással ("ezt tudom mutatni" "de ez virágos textil..." "akkor ezt" "de ez halálfejes és vászon" "akkor ezt" "de ez kockás és vászon" "akkor nem tartunK").
A boltos csalódássorozat után otthon a számítógépen is böngészni kezdtem. Valamivel nagyobb sikerrel, hiszen létezik bőr(szerű) hátizsák... Gukki, Vutton meg Playboy. Vagy Hannah Montana, Spongyabob, HSM mintás. Vagy 45 000 forint. Aminél látszólag minden stimmelt, arról kiderült, hogy a telefonom és egy alma fér bele összesen...
Hülyén érzem magam, mert talán túl nagy igényeket támasztok, de közben mégis ott motoszkál bennem, hogy talán mégis igazam van, amikor azt mondom: a hatalmas, bőséges kínálat valójában nem is olyan hatalmas és bőséges. Persze, sokkal, sokkal jobb a helyzet, mint amikor volt A és B változat (vagy talán még az se), és az emberek sorbanálltak ezekért, és örültek, ha valamelyiket megkaparinthatták... Ám ha már fogyasztói társadalom, plázák és árubőség, akkor ne csak bizonyos igényekre koncentráljanak a gyártók/forgalmazók, hanem minél többre - és ez nemcsak az én hátizsákomra igaz, hanem sok más termékre is. Mert nem egy olyan történetet hallottam, amikor valaki szeretett volna valamit megvásárolni (és az én szűkös költségvetésemnek a sokszorosát is hajlandó lett volna rááldozni), de egyszerűen nem lehet kapni kisebb/nagyobb méretet, különlegesebb fazont, speciális darabokat. Van valami, amit ügyesen kitalálnak, az gyorsan divatos lesz - és ez a divatosság nem feltétlenül ugyanaz a divatosság, mint Bécsben, Párizsban, Milánóban, Londonban vagy New Yorkban -, boldog-boldogtalan elkezdi viselni, akár jól áll neki, akár nem. Erre aztán ráharapnak a gyorsan meggazdagodni vágyó kereskedők (tisztelet a kivételnek), elkezdik ugyanazt gyártani, csak más színben/mintával/csillivilli díszítéssel; a boltokat pedig elárasztja valami, ami néhány tucat embernek tetszik, néhány tucatnak nem, de kénytelen megbékélni vele, mert nincs más.
Vagyis van más: aprócska, eldugott üzletekben, e-bayen, turkálókban, külföldön (talán). És őszintén remélem, hogy ezen helyek egyikén én is megtalálom azt, amit keresek. De azért ott van a keserű szájíz, hogy én, a vásárló, nem költhetem a pénzemet, mert nincs igazi választási lehetőségem. Persze, engedjek ebből-abból az elképzelésemből és igazodjak a piachoz meg a lehetőségekhez - de miért én igazodjak, amikor nem hozzám kellene igazodni?

Küldöm mindenkinek, aki szereti.

Rövid leszek és összecsapott (a mai nap elég fontos az életemben, és sajnos, időhöz vagyok kötve), de igyekszem este alaposan átrágni magamat az esélyi ruhákon, mint a moly. Egyelőre addig egy kis galéria és néhány benyomás...

Elegáns, de unalmas volt az idei felhozatal a Golden Globe gálán; a közhelyszerűen Oscar-előszobának nevezett díjátadón nem voltak sem nagyon hűha-ruhák, sem pedig irtózatos mellélövések. Kifejezetten örültem annak, hogy néhány remete is előmerészkedett (Chert, Julia Robertset, Calista Flockhartot nem nagyon lehet mostanában látni), és annak is, hogy viszonylag kevesen választottak rövid ruhát. Az elmúlt évek piros-vörös-bordó ill. sötétkék dominanciája után rengeteg natúr árnyaltú, halvány- és púderrózsaszín, hússzín, bézs ruhát láttam; nem lelkesedem annyira értem, mert kevés embernek állt igazán jól, a többiek nagyon mosottnak, fakónak tűntek benne. Még mindig a textúrált estélyi ruhák mennek: sok hajtogatás, tűzés, ránc és raffolás... Ez mindenképpen érdekessé teszi az öltözékeket, de épp amiatt válik unalmassá, mert mindenkin az van. (És esett az eső, ezért a sok benyúló, esernyős kéz :-)

Az este legnagyobb csalódása nekem Anna Paquin aranyszínű, mélyen dekoltált ruhája és Jennifer Aniston elképesztően uncsi összeállítás volt, Mariah Carey-től pedig már megszoktam ugyan a közönségességet, feldolgozni azonban nem nagyon tudom. A kedvenceim: Diane Kruger (Lacroix), Marion Cotillard (Dior), Felicity Huffman és Penelope Cruz (Giorgio Armani Privé).

Giles Deacon különleges módot választott új pre-fall kollekciójának bemutatására: az elsősorban nappali viseletre tervezett ruhákat ipari környezetben, egy Firenze melletti porcelángyárban vonultatta fel; ráadásként a modellekre hétköznapi tárgyak felnagyított másából készült fejfedőket adott.

Az ötletet nagyon jónak, izgalmasnak tartom, ám abban nem vagyok biztos, hogy tényleg azt éri el vele, amit szeretett volna. A ruhákra ugyanis nem nagyon emlékszem, csak a miliőre és a vicces gemkapocs-kalapra.

Kint még minuszok (vagy legalábbis nullához közel a hőmérő), bent jó esetben év eleji felfokozott hangulat (ha még tart), rosszabbikban vizsgaidőszak. Azonban a tavasz hamarabb itt lesz, mint gondolnánk... A Scarlett éppen erre az időszakra való illat: virágos és könnyed, tavaszra való, vidám és fiatalos, előre vetíti a következő hónapok "nyitnikék hangulatát". Azt hiszem, én már kinőttem belőle.

A Cacharel cég 1978-ban jelentette meg az első parfümjét, és olyan kultikus illatok fűződnek hozzájuk, mint az Anais Anais, a Lou Lou, az Eden vagy a Noa. A Scarlett a legújabb termékük - viselője pedig 2010 hősnője. Az illat ihletője (a cég leírásai alapján) Scarlett O'Hara, az Elfújta a szél hisztis dívája illetve Scarlett Johansson. Az illat mögött hárman is állnak: Honorine Blanc, Alberto Morillas és Olivier Cresp.

Az üveg nagyon tetszett: ékszerdoboz szerű, gyönyörű és különleges, virágos dombormintájú. Cristophe Pillet tervezte, akit egy japán virágmintás púderdoboz ihletett meg.



A parfüm reklámarca Skye Stracke, a reklámfilmet Johan Renck rendezte. A zene egy régi Cure szám feldolgozás, a Close to me-t Stina Daag énekli, és külön ehhez a reklámhoz készült.

A Scarlett frivol, flörtre csábító, fiatalos illat, a gyümölcsös-fehér virágos családba tartozik. Főbb jegyei a tea, a körte, a citrusgyümölcsök, a narancsvirág, a jázmin, a lonc és a levendulaméz, az alapjegyek pedig a pézsma és a szantálfa. Először csak a nagyon gyümölcsös, picit fanyar illatot éreztem magamon - eléggé tolakodó és erőteljes, de nem nyomasztó, inkább vidám. Ez a gyümölcskosár-hangulat hamar elmúlik, utána csak egy nagy virágcsokor maradt a kezemen: a mézet, a loncot éreztem ki belőle a legjobban, de az egész elég harmonikusan összeolvadó. Kár, hogy annyira erős. Tartós illat, a vége felé meglepően "lágy", melengető, ami valahogy furcsa a korábbi kirobbanó illatkavalkád után.

Nagyon nehéz volt megbarátkozni vele (vagy, valaki azonnal imádni fogja): szerintem én már kinőttem abból a hangulatból és stílusból, ami ehhez a parfümhöz kötődik. Fiatal, bohókás tinilányoknak azonban tökéletes lehet! Olyanoknak tudnám a legjobban elképzelni, aki már szeretne egy kicsit komolyabb parfümöt, de még nincs kialakult stílusa, vagy legalábbis szeret játszadozni a külsejével.

Az ára 13000 Ft körül van (50 ml)