Csecsebecse

Divat, szépség és kényeztetés, kívül és belül, azoknak, akik szeretnek időnként a felszín alá lesni... ennek ellenére színes, szagos és szépséges marad. Itt biztosan elérsz, ha kérdeznél, ötletelnél, ajánlanál vagy éppen gonoszkodnál: virgogirl@freemail.hu

Lájk

Szólj hozzám!

Még több divat

Minden, ami érdekes

6 (7) 8 (7) 9 (6) agyrém (72) ajánlat (95) arcápolás (18) arctisztító (8) armani (8) a jó ügy (34) blog (12) blogdolog (13) casual celeb (78) chanel (14) christian dior (9) christian louboutin (7) cipő (38) csizma (9) divat (844) divatbemutató (77) dolce&gabbana (7) ékszer (27) elie saab (9) elmélkedés (9) érdekesség (258) esküvő (12) ezadivat (6) ezer alatt (6) fehérnemű (17) film (15) fotó (913) gála (38) galéria (39) haj (41) harpers bazaar (5) haute couture (16) hellókarácsony (5) heti kérdés (21) híresség (1022) hit&miss (10) ikon (462) ikon klasszik (42) illat (22) internet (16) jean paul gaultier (6) jön (77) kedvenc (8) készpénz vagy kártya (13) kiegészítő (12) kipróbálva (27) klasszikus (10) köröm (11) krém (6) lancome (6) lista (27) louis vuitton (7) luxus (83) magazin (63) marchesa (6) marc jacobs (6) melyik a menő (23) modell (62) napicuki (5) napipasi (14) nap műtárgya (28) nyár (11) ok vagy ko (12) ősz (12) parfüm (93) parfümpéntek (21) pasi (38) red carpet (48) reklám (153) resort (13) retro (8) ruha (36) ruhamustra (27) ruhatár (6) rúzs (7) s/s2011 (11) smink (55) stílus (56) szandál (7) szavazás (56) személyes (29) szempilla (6) szépség (70) szín (5) születésnapos (12) táska (26) tavasz (22) tél (11) termék (59) tervező (5) test (8) testápolás (13) teszt (31) tipp (44) történet (5) ünnep (6) vanity fair (7) versace (6) vicces (115) videó (152) vogue (18) zene (5)

Heti kérdés: mit csinálsz a megunt ruháiddal?

2009.09.18. 10:50 - Virgogirl

Címkék: szavazás divat ruha heti kérdés

Nemrég könnyek között hívott fel az anyukám (akinél még ott van néhány holmim... még a viharos kamaszévekből), hogy a nagyon szép, sötétzöld, elegáns gyapjúkabátomat megrágta a moly - igen, használtunk molyirtót, sőt, levendulát is, annak ellenére, hogy nagyon nem szeretem az illatát, de ezek a molyok, úgy tűnik, immunisak -, és nem tudja, mit csináljon vele.

Nem jutott más eszembe, csak az, hogy dobja ki. Fájt a szívem érte, mert tizenévvel ezelőtt is ötszámjegyű volt az ára, de ha valami tulajdonképpen használhatatlan, akkor feleslegesen foglalja a helyet. Persze anyu, aki egyébként is egy kézimunka-fenomén, megpróbálta átalakítani - nem sikerült neki, ezért csak a gombokat szedte le róla.

Ezzel párhuzamosan itthon is rámolni kényszerültem egy kicsit - téliesebb holmik előre, nyáriasabbak hátra, átnézni, hogy mit kell kitiszíttatni -, és saját magam is megdöbbentem azon, mennyi ruhám van... Sőt, milyen "ősrégi" darabok is ott vannak a szekrényemben: például egy kék kiskabát, amelyet még a gimnázium évei alatt kaptam (tíz éve minimum), és Tünde barátnőm abban pózol az egyik osztályképen...

Rájöttem, hogy alig-alig válok meg a régi holmijaimtól. Általában csak akkor kerülnek ki a szekrényemből, ha már teljesen használhatatlanok: akkor egyszerűen kidobom őket. Egy-egy darab, ami hirtelen felindulásból elkövetett vásárlás eredménye, utat talál a barátnőkhöz, vagy jótékonysági gyűjtésbe. De inkább őrizgetem őket, hosszú, hosszú ideig, és csodálkozom azon, hogy miért nem lehet bezárni a szekrényajtókat...

Te mit csinálsz a megunt ruháiddal?

(egy kis magyarázat a válaszlehetőségekhez, természetesen a leggyakoribb esetre vagyok kíváncsi :-):
- kidobom, átalakítom, megőrzöm: ezek szerintem egyértelműek
- elajándékozom: rokonnak, barátnőnek vagy ismerősnek
- jótékony célra ajánlom fel: hajléktalanoknak, gyűjtőkonténerbe vagy jótékony szervezetnek
- eladom: mindegy, hogy árverésen, bizományi üzletben vagy ismerősnek, de pénzért)

Valami egészen mást? Oszd meg velem!
 

A bejegyzés trackback címe:

https://csecsebecse.blog.hu/api/trackback/id/tr731390256

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nekem rossz szokásom, hogy vásárlok mindenféle ruhát, nem is olcsón, aztán otthon kiderül, hogy felesleges volt... De ezeket az istenért sem adnám oda senkinek. Inkább őrzöm, hátha egyszer megtetszik, belehízok, stb. (a gyűjtögetés a véremben van)

Ami pedig biztosan megunt darab, de nem hordhatatlan lyukas vacak, azt összegyűjtjük és beadjuk az államis gyerekeknek. Kidobni kukába ruhát csak akkor, ha felmosórongyos.
Én kétévente, de legkésőbb három szortírozok, és mivel nem kötődöm a tárgyakhoz mennek jótékonysági célra, a csöveseknek leteszem a hajnali gyülekezőhelyükre, a szelekítv konténerek mellé a CBA-hoz.
Ezt két éve csinálom, azelőtt a Máltai Szeretetszolg-nak adtam, és a még korábban, a Vöröskeresztnek. Már hosszú évek óta adományozok, mindent kirakok, ami régi, vagy nem bírta a strapát.
És itt jegyezném meg, hogy a Marks & Spencer cuccok igen tartósnak bizonyultak... Most jár le a három év, de még nem érett meg a költözésre. ;-)
...e gyébként az anyu erről nem tud, szerinte:
a) el kell adni
b) hordani kell ami van
Ez csak rám érvényes, ő amit kihízott, azt nem szégyelli tárolni és/vagy nekem ajánlgatni, akire meg tök nagy, erre az a szöveg, hogy hízzak bele.
Annyiraaaaa kiboríatanak ezek a ruhatárról szóló beszélgetések, hogy messziről kerülöm a témát.
Egyébként vannak nála cuccaim, állandóan szóba hozza, de leközelebb véglegesen lépni fogok ebben: elhozom őket vagy rábízom, hogy adja el.
A Vöröskereszt is eladta úgyis vidékre, tudom.
Barátnőknek adom, vagy a jobbakat meghirdetem a Tesz-veszen.
mi az olyan ruháinkat,amik még hordhatók,de nekünk már nem kell általában mamám falujában szoktuk odaadogatni emberkéknek,akik meg vannak szorulva és esetleg jól jön nekik a ruha,táska és egyéb apróságok
Tavaly a költözés előtt több szatyornyi kiszortírozott ruhám volt már. Először áthívtam a barátnőket, hogy akinek ami kell, vigye, a többit (jelentős hányadát) ruhagyűjtő konténerbe tettem.

Azóta is vannak ruhadarabok, amiket még keresek, mert bár évek óta nem hordtam, most újra felvenném...
Nem ciki barátnőkre sózni a ruháinkat? Nem tudom, nekem ez valahogy kimaradt.
Viccesnek is találom azokat a csajos-nyaralós képeket, ahol egyik nap egyiken van egy ruha, a másik nap a másikon ugyanaz.
@ddevil: Ha látnád, hogy örülnek neki. :)
@The Strange: hogy ezzel mennyire így vagyok én is. :-)
Mindig hazaküldöm/-viszem a megunt, "nem tetszik" ruhákat, aztán évek múlva anyukámon keresem, de csak sírhatok utána, mert addigra már rég a Vöröskereszthez került.
De képtelenség évekig tárolgatni egy rakat holmit, főleg nem 35m2-en. :-)
@ddevil: szerintem nem, visszafelé is megtörténhet ;-)
én félévente átpakolom a szekrényeimet,hogy az egyre halmozódó ruhatáramnak kis teret nyerjek :)
ilyenkor előkerülnek a rég,vagy soha nem hordott darabok,amiket én az unokahugaimnak vagy az egyik barátnőmnek adok(pont most vittem neki pár klassz,ám mellben szűk felsőt)
sajnos én is gyakran meggondolatlanul vásárolok,de ezeket a kitöréseket igyekszem visszaszorítani :)
régen pl. az volt az elvem,hogy jó márkás cuccokat nem adtam oda,mert "az úgy is jó lesz valamikor"...de a szekrényeim befogadóképességére tekintettel,felül szoktam bírálni önmagam :)
Először barátnők, uncsitesók jönnek számításba vagy az eladás. Utána a Vöröskereszt és a Máltai. :-) Én is visszaszorítottam az elmúlt évekbe és megmondom őszintén csúnya vagyok, de a designer cuccaimtól én sem szívesen válok meg. Inkább várok vele...

@Virgogirl: molyra jó még a narancshéj is szárítva és nem olyan erőteljes szagú, mint a levendula. Csak egy kis tipp esetleg a későbbiekre. :-)
Több kategória van, amiket varrtam, varrattam, azokat megtartom, régebben egy gyermekotthonnak ajándékoztam a használható, de megunt darabokat. Most pedig már óvatos duhaj vagyok, leginkább turkálok, de igyekszem ésszel, nem halmozok fel nagy készleteket. Amiről kiderül, hogy mégsem olyan jó, szép, kényelmes, vagy unalmassá válik, azt kidobom.
sajnos eléggé tudok kötődni jelentéktelen tárgyakhoz, szóval megőrzöm többnyire.
régebben elajándékoztam az unokahúgaimnak, mostanában nem. meg egyszer több zsáknyit kiselejteztem, az asszem vhova jótékonysági célra ment...
sajna tele van a szekrényem olyanokkal, amiket már nem fogok hordani :S meg olyannal is, amit megvettem, nincs is vele baj, csak vhogy mégis felesleges volt, és nem hordom. ilyen egy rózsaszín blúz, nem hordok rózsaszínt, és hétköznapokon szaténblúzt sem, buliba mondjuk meg túl szolid lenne =) úgyh. vár a megfelelő alkalomra más egyéb darabokkal.
Pont ma redukáltam le a ruhatáramat a harmadára. Anya rögtön lecsapott a kihízott gönceimre (pontosabban nem kihízott, hanem kinőiesedett!), a többi vállalhatatlan volt, jobbára porrongyként reinkarnálódtak.
A nem hibás dolgokat eladom, vagy ha az ő mérete/ízlése a barátnőmnek adom, a többi (kishibás dolgok) megy jótékony célokra
Száz év mérettartás után - ami azt jelentette, hogy nekem is még gimis cuccaim is vannak, mostanában híztam, tragédia:) mert utálom, ha kedvenc darabjaimat ki kell selejtezni. Kb szétmenésig hordom őket. Errefelé jótékony célra csak majd új ruhákat vesznek be. eladni kinek?? Barátnőnek meg ciki. Egyre csak halmozódnak. A mamám is gyűjtő, pár retró dolgot előástam tőle, bár más a stílusa, meg abban az időben rémes műanyagokat hordtak főleg.

Ms Groutesque mekkora a rózsaszín blúzod? Nincs egy kééped óla?
@Scala: gratulálok!:-) hasonló a helyzet, én szezonváltáskor( tél, nyár) selejtezek, én sem kötődöm dogokhoz, egy része megy haza anyuhoz( szöveg ugyanaz" de hát ez vadonat új, hízzál bele!"), másik része esetleg ismerősöknek. ( van egy kislány aki hát úgymond halmozottan hátrányos helyzetű, na neki szivesen odaadom)

De én a napokban történt selejtezés után " világosodtam meg", hogy az évek során annyi felesleges dolgot vásároltam össze, ezért csak az egymással kombinálható minőségi ruhákat tartottam meg. Szerintem kifizetődőbb hoszabb távon, és nem akarok bedőlni az újabb és újabb divatőrületeknek. ( remélem sikerül:-)
A cipő más dolog: azokhoz ragaszkodom 20 körömmel, szigorúan dobozolva vannak, és a a cipőknek nem tudok ellenállni!

@neomatsek: ez jó ötlet! Jobb, mintha zsákokban állnának évekig anyunál:-)
@Maria Magdalena: Minőség kontra mennyiség, mindenben. Pasik, ruhák, cipők. :-) Nálam ősidők óta.
Elismerem, azért volt kilengés az elvtől durva vásárlási időszak formájában, de ennek oka az volt, hogy egyenetlenül jutottam pénzhez + nem voltam kiegyensúlyozott belül.
Ma is vannak olyan cipőim, amit egyszer sem vettem fel, de nem is fogok, mert nem elég minőségi... Vaqlami farsangra tartogatom őket sztem...
Ahová nem is járunk, na mindegy... ;-)
@Ms Groutesque: Nekem vannak szatén blúzaim, és hordom őket hétköznapokra is. Parndorf Wolfordban vette nekem a legújabbat a férjem, talán három hete. :-)
@Maria Magdalena: ez a megvilágosodás utáni állapot, amit leírtál, az abszolút ideális a stylistok szerint, úgyhogy, üdv a nirvánában, megyünk utánad. :-D

Én sok cipőd dobok ki, mert - szégyen és gyalázat - majdnem egy teljes számot nőtt a lábam az elmúlt években.

@Scala: én pasikban a mennyiségre eküszöm! :-DDD
@Virgogirl: Aha, nos... Végülis... lehet én is fogok még változni! ;-)
Egy hete adtam oda az unokahúgomnak pár alig használt felsőmet, szoknyámat, amiket gimi óta nem is hordtam:-) Eddig őrizgettem, hogy hátha jó lesz még vmire:-P Régebben amúgy nehezen váltam meg a cuccaimtól, de amióta szezonálisan átpakolgatom a szekrényemet sokat fejlődtem:-D Mostmár alig van pár ruhadarab, amit őrizgetek:-P
mi elajándékozzuk a szupibb darabokat,a többit pedig maszek turkálókba visszük